menu

Programz - A programajánló magazin

Egyéb kategória

Így segített egy kardigános férfi fél Amerikán – nagyon furcsa, de szerethető film az Egy kivételes barát

András Malinovkszi | október 26, 2020

[sz]Szajki-Vörös Adél, fotó: HBO GO[sz]

A streamingáradatban picit mintha elveszne ez a film, ami sokkal több figyelmet érdemelne, mint amennyit kap. Nem azért, mert Tom Hanks játszik benne, és nem azért, mert egy, több amerikai generáció számára ikonikus figuráról mesél – hanem azért, mert olyan emberi értékekről és fontos kérdésekről, melyekről a sok szuperhősködés közepette hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Amúgy semmi bajom a szuperhősökkel, felőlem röpködhetnek meg csatározgathatnak örökké, amíg csak világ a világ, ráadásul a szuperhérók is hordoznak egyfajta értékrendet, a mesevilág jó-rossz polaritását, ami mindig jó kiindulópont, ha gyermeki, naiv énünk tájékozódni szeretne a világban és szeretnénk érezni, hogy vannak kapaszkodók, van igazság.

Az Egy kivételes barát azonban nagyon furcsa és egyben szerethető film, amiben hatalmas szerepe van magának Tom Hanksnek is, aki elképesztően finom alakítást nyújt, még korábbi munkáihoz képest is. De hogy mit is kellett tudnia eljátszani, arról beszéljünk először egy kicsit. Idén Oscarra is jelölték érte.

Mr. Rogers (Hanks), azaz Fred Rogers az Egyesült Államok televíziós történetének egyik legmeghatározóbb gyermekműsoros alakja (a film sztorija egyébként valós történeten alapul, a két főszereplő barátságának kialakulását mutatja be).

Rogers évtizedeken át vezette oldszkúl műsorát, melyben mindig egy aktuális kérdéskört, problémát mutatott be és segített a gyerekeknek feldolgozni az életkoruknak megfelelő formában, könnyedén, sok szeretettel.

A szeretet igazi kulcsszó nála: Rogers híres arról, hogy igyekszik az élet napos oldalát látni és segíteni láttatni, ez már csak mosolygó, piros kardigános külsejéből is kitűnik.

[kapcsolodo]90-perces-kampanyfilm-trump-es-az-emberi-hulyeseg-ellen-a-borat-2/[kapcsolodo]

A sztori szerint egy cinikus újságírót, Lloyd Vogelt, (Matthyew Rhys) egy elit magazin hősök-különszámához arra kér fel a főnöke, hogy írjon egy rövid portrét Rogersről. Vogel elutazik Rogers forgatási helyszínére, hogy egy gyorsat dumáljanak, de a lehengerlően kedves személyiség azonnal eltalálja az újságíró Achilles-pontját – apjával való traumatikus viszonyát – , aki gyakorlatilag elmenekül onnan.

Aztán valahogy mindig visszatalál Rogershez, akiről végig az az érzésünk, hogy tutira van valami titka, beteg, vagy pszichopata, vagy valami. Mert látjuk rajta, hogy miközben árad belőle mindenki felé az őszinte nyitottság és szeretet, közben keményen tartja magát. És a film meglepetése az, hogy nincs semmi nagy csavar: Rogers egy ember, ugyanolyan, mint a többi, csak éppen sokkal több energiát fektet abba, hogy bírja az életet, mint mások – és mások által is bírhatóbbá tegye.

[next]

A filmnek persze fontos pillanata, amikor kiderül a saját magánéleti drámája, ami arra sarkallta, hogy igazi nagy mesei tanító és segítő legyen, de ennél sokkal több izgalmas emberi pillanat is van. Azt gondolhatnánk, hogy Rogers kívül cukormáz, belül rohad, de nem. Csak fejlődőképes. És ekkor már megértjük, miért olyan sokrétegű az alakítása: az élet végességének és nehézségének elfogadása, saját szomorúsága, és mindennek ellenére az emberi kapcsolatokban rejlő boldog pillanatok iránti leplezetlen vonzódása keveredik benne.

A két ember egymáshoz közeledése és barátságának kivirágzása szép keretet ad a magvas gondolatoknak. Lehetne nyálas, de nekem nem volt az. Mostanában ugyanis nem annyira divat a filmekben sem agressziókezelésről, traumáról nyílt monológokban “lelkizni”, sőt, mi több, az élet értelméről, a saját magunk és mások iránti felelősség avítt témáiról okoskodni. Ez a film ezt vállalja be, és nagyon hálás lehet neki mindenki, akinek valamit ad.

Persze, vannak hibái, de melyik filmnek nincsenek? Nekem nincs kedvem ezeket felsorolni, mert ehhez a sztorihoz méltatlannak érzem a trollkodást. Viszont vannak benne erős és meghökkentő vizuális ötletek, szép emberi pillanatok, és van benne Tom Hanks. Biztos vagyok benne, hogy az általa megformált Mr. Rogersnek és átható pillantásának idővel hasonlóan kultikus szerepe lesz, mint Forrest Gumpnak, akitől szintén az állhatatos szeretet erejéről tanultunk.

Written by András Malinovkszi